Elrablasom, azaz a harmicadik szuletesnapom tortenete...

Ez a nap is eljott, betoltottem a harmicat… Erdekes modon, semmi letargia, panikbaeses, depresszio es egyeb “sorstarsak” altal elore felkeszulendo erzesek nem kavarogtak bennem, soooot.. Nagyon is elveztem… :) Azt hiszem erre a szuletesnapomra meg sokaig emlekezni fogok. Szerdan a kollegak nagyon aranyosak voltak, kaptam isteni sutiket egy francia cukraszdabol, finom borokat es egy fotos konyvet is. Dorka pedig meglepett egy csodaszep viragcsokorral, amit delelott kezbesitett a futar.

Aztan a raadas csak masnap jott… Csutortok reggel (szabit mar elozetesen inteztem) felebredven Posza parancsara es tajekoztatasara volt masfel oram elkeszulni es becsomagolni negy napra.. De hogy megis milyen ruhaval keszuljek vagy hova megyunk, az tovabbra is titok maradt… Jozso dobott ki minket a repterre, de csak a kapuhoz valo sorbanallaskor tudatosult cask bennem, hogy hova is megyunk… A cel Sydney volt.. meg sosem jartam ott, pedig mar hat eve itt lakunk lassan.. Na jo, megerkezeunkkor egy ropke 2 orat eltoltottunk ott, de sok minden nem maradt meg, koszonhetoen az izgalmaknak es a 24 oras repulesnek. Tomoren osszefoglalva cask annyit mondhatok, hogy CSODALATOS negy napunk volt. Rengeteget setaltunk, kirandultunk, lattunk, tapasztaltunk, nevettunk es beszelgettunk (na meg fotoztunk is)… Bejartuk a nagyobb latnivalokat, de azert hagytunk meg legkozelebbre is…

Itt is koszonom mindenkinek a koszonteseket (e-mail-ek, hivasok, kepeslapok, sms-ek, uzenetek formajaban), de leginkabb Neked, aki nagyon jol kitalalt es leszervezett mindent… felejthetetlen volt…